Angkor une destination touristique Β« durable Β»

Jean-Marie Furt |

Le tourisme, comme toute les activitΓ©s humaines, Γ  un fort impact sur les populations locales et l’environnement. Il convient donc aprΓ¨s un diagnostic de la situation d’essayer d’apporter les rΓ©ponses appropriΓ©es. Sur le site d’Angkor soumis depuis quelques annΓ©es Γ  une pression croissante, l’APSARA en tant qu’autoritΓ© de gestion, a conΓ§u un plan de gestion du tourisme (TMP), prΓ©sentΓ© comme une rΓ©ponse globale aux problΓ¨mes actuels. Elle a Γ©galement mis en place un code de conduite destinΓ© Γ  prΓ©server le caractΓ¨re sacrΓ© des lieux.

Ce cours s’interrogera sur l’efficacitΓ© de ces mesures de rΓ©gulation.


αžŸαž„αŸ’αžαŸαž” αž“αž·αžŸβ€‹αžŸαŸ†αžŽαž½αžš

αžαžΎβ€‹αž’αž„αŸ’αž‚αžšβ€‹αž‡αžΆβ€‹αž‚αŸ„αž›β€‹αžŠαŸ…β€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸβ€‹αž”αŸ’αžšαž€αž”β€‹αžŠαŸ„αž™ Β«β€‹αž“αž·αžšαž“αŸ’αžαžšαž—αžΆαž–Β» αž¬β€‹αž‘αŸ?

αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸ β€‹αž€αŸβ€‹αžŠαžΌαž…β€‹αž‡αžΆβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–β€‹αž•αŸ’αžŸαŸαž„β€‹αž‘αŸ€αžβ€‹αžšαž”αžŸαŸ‹β€‹αž˜αž“αž»αžŸαŸ’αžŸβ€‹αž›αŸ„αž€αžŠαŸ‚αžš αž–αž·αžβ€‹αž‡αžΆβ€‹αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹β€‹αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹β€‹αžαŸ’αž›αžΆαŸ†αž„β€‹αž‘αŸ…β€‹αž›αžΎβ€‹αž”αŸ’αžšαž‡αžΆαž‡αž“β€‹αž˜αžΌαž›αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αž“αž·αž„β€‹αž”αžšαž·αžŸαŸ’αžαžΆαž“αŸ” αžŠαžΌαž…αŸ’αž“αŸαŸ‡ αž”αž“αŸ’αž‘αžΆαž”αŸ‹β€‹αž–αžΈβ€‹αžœαž·αž—αžΆαž‚β€‹αžœαž·αž“αž·αž…αŸ’αž†αŸαž™β€‹αž›αžΎβ€‹αžŸαŸ’αžαžΆαž“αž—αžΆαž–β€‹αž αžΎαž™ αž‚αŸβ€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αžŸαžΆαž€αž›αŸ’αž”αž„β€‹αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹β€‹αžŠαŸ†αžŽαŸ„αŸ‡αžŸαŸ’αžšαžΆαž™β€‹αžŽαžΆβ€‹αžŠαŸ‚αž›αžŸαž˜αžŸαŸ’αžšαž”αŸ” αž”αžΎβ€‹αž“αž·αž™αžΆαž™β€‹αž–αžΈβ€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αž’αž„αŸ’αž‚αžšβ€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž‘αž‘αž½αž›β€‹αžŸαž˜αŸ’αž–αžΆαž’β€‹αž€αŸ†αžŽαžΎαž“β€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšβ€‹αž’αžŸαŸ‹β€‹αžšαž™αŸˆαž–αŸαž›β€‹αž‡αžΆβ€‹αž…αŸ’αžšαžΎαž“β€‹αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†β€‹αž˜αž€β€‹αž αžΎαž™β€‹αž“αŸ„αŸ‡ αž’αžΆαž‡αŸ’αž‰αžΆαž’αžšβ€‹αž’αž”αŸ’αžŸαžšαžΆ αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž“αžΆαž˜β€‹αž‡αžΆβ€‹αžŸαŸ’αžαžΆαž”αŸαž“β€‹β€‹αž‘αž‘αž½αž›β€‹αž”αž“αŸ’αž‘αž»αž€β€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„ αž”αžΆαž“β€‹αž”αž„αŸ’αž€αžΎαžβ€‹αž•αŸ‚αž“β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„β€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸβ€‹αž˜αž½αž™ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž αŸ…β€‹αž€αžΆαžαŸ‹β€‹αžαžΆ TMP β€‹αž“αž·αž„β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž”αžΆαž“β€‹αž‚αŸβ€‹αž”αž„αŸ’αž αžΆαž‰β€‹αžαžΆβ€‹αž‡αžΆβ€‹αž…αž˜αŸ’αž›αžΎαž™β€‹αž‡αžΆβ€‹αžšαž½αž˜β€‹αž˜αž½αž™β€‹αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈβ€‹αžŠαŸ„αŸ‡β€‹αžŸαŸ’αžšαžΆαž™β€‹αž”αž‰αŸ’αž αžΆβ€‹αž‘αžΆαŸ†αž„β€‹αž‘αžΆαž™β€‹αž§αž‘αŸ’αž™αžΆαž“β€‹αž’αž„αŸ’αž‚αžšβ€‹αž€αŸ†αž–αž»αž„β€‹αž‡αž½αž”β€‹αž”αŸ’αžšαž‘αŸ‡β€‹αž“αžΆβ€‹αž–αŸαž›β€‹αž”αž…αŸ’αž…αž»αž”αŸ’αž”αž“αŸ’αž“β€‹αž“αŸαŸ‡αŸ” αž•αŸ‚αž“β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž“αŸαŸ‡β€‹αžαŸ‚αž˜β€‹αž‘αžΆαŸ†αž„β€‹αž”αžΆαž“β€‹αž”αž„αŸ’αž€αžΎαžβ€‹αž€αŸ’αžšαž˜β€‹αž”αŸ’αžšαžαž·αž”αžαŸ’αžαž·β€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšβ€‹αž˜αž½αž™β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αžŸαŸ†αžŠαŸ…β€‹αž‘αŸ…β€‹αž’αž—αž·αžšαž€αŸ’αžŸβ€‹αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆβ€‹αžŸαž€αŸ’αž€αžΆαžšαŸˆβ€‹αž“αŸƒβ€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“αž‘αŸ€αžβ€‹αž•αž„αŸ”

αž˜αŸαžšαŸ€αž“β€‹αž“αŸαŸ‡β€‹αž…αŸ„αž‘β€‹αž‡αžΆβ€‹αžŸαŸ†αžŽαž½αžšβ€‹αž‘αŸ…β€‹αž›αžΎβ€‹αž”αŸ’αžšαžŸαž·αž‘αŸ’αž’αž—αžΆαž–β€‹αž“αŸƒβ€‹αžœαž·αž’αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αž“αž·αž™αžαž€αž˜αŸ’αž˜β€‹αž‘αžΆαŸ†αž„β€‹

1
Cours
...
0% played
2
Quiz

Question de Jean-Marie Furt sur le module Cambodge .

KMFR

​ E- PATRIMOINE αž€αžΆαžšαž”αžŽαŸ’αžŠαž»αŸ‡αž”αžŽαŸ’αžŠαžΆαž›αž”αž“αŸ’αžŠαž–αžΈαž…αž˜αŸ’αž„αžΆαž™

αžαžΎαžαŸ’αžšαžΌαžœαž’αŸ’αžœαžΎαž€αžΆαžšβ€‹αž™αŸ‰αžΆαž„αžŠαžΌαž…αž˜αŸ’αžŠαŸαž…β€‹αž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹ αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈαž’αžΆαž…β€‹αžšαž’αž—αž·αžšαž€αŸ’αžŸαž”αŸαžαž·αž€αž—αžŽαŸ’αžŒαž”αžΆαž“?

αž…αŸαž‰αž’αŸ†αž–αžΈαž€αžΆαžšβ€‹αžŸαž„αŸ’αž€αŸαžαž‘αŸ…αž›αžΎαžŸαŸ’αžαžΆαž“αž—αžΆαž– αžαžΎαž˜αžΆαž“αž‚αž˜αŸ’αžšαŸ„αž„αž’αž—αž·αžœαžŒαŸ’αžαž’αŸ’αžœαžΈαžαŸ’αž›αŸ‡?

αž’αž„αŸ’αž‚αžšαž‚αžΊαž‡αžΆαž‘αž·αžŸαžŠαŸ…αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸ β€œαž€αŸ’αžšαž”αž€αžŠαŸ„αž™αž…αžΈαžšαž—αžΆαž–β€ αžŠαŸ‚αžšαž¬αž‘αŸ?

 

αž€αžΆαžšαžœαž·αž—αžΆαž‚β€‹αž‘αŸ…αž›αžΎαž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“αž“αž·αž„αž’αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“αž“αŸƒαž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸαž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“αž”αŸαžαž·αž€αž—αžŽαŸ’αžŒβ€‹αž–αž·αž—αž–αž›αŸ„αž€ β€‹αžαž˜αŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž²αŸ’αž™αž‚αŸβ€‹αžαŸ’αžšαž‘αž”αŸ‹αž˜αž€αž–αž·αž“αž·αžαŸ’αž™β€‹αž˜αžΎαž›β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αžŠαŸ‚αž›β€‹αž…αŸ’αžšαžΎαž“αžαŸ‚αžšαž„αž€αžΆαžšαž‘αž·αžαŸ€αž“β€‹ αžŠαŸ„αž™αžŸαžΆαžšαžαŸ‚β€‹αžαŸ’αžœαŸ‡αž€αžΆαžšαž€αŸ‚β€‹αžαž˜αŸ’αžšαžΌαžœαž˜αž½αž™β€‹αžŠαŸαž–αž·αžβ€‹αž”αŸ’αžšαžΆαž€αžŠβ€‹αŸ” αž€αžΆαžšβ€‹αž€αŸ‚αžαž˜αŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž“αŸαŸ‡αž’αžΆαž…β€‹αž“αžΉαž„αž˜αžΆαž“β€‹αž”αŸ‚αž”αž”αž‘β€‹αž•αŸ’αžŸαŸαž„αŸ—αž‚αŸ’αž“αžΆβ€‹ αž’αžΆαž…αž˜αžΆαž“β€‹αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆβ€‹αž‡αžΆαž€αž·αž…αŸ’αž…αž–αŸ’αžšαž˜αž–αŸ’αžšαŸ€αž„ (αž’αž˜αŸ’αž˜αž“αž»αž‰αŸ’αž‰ αž€αŸ’αžšαž˜αžŸαžΈαž›αž’αž˜αŸŒ...) αž¬αž€αŸαž˜αžΆαž“αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆβ€‹αžŠαžΆαž…αŸ‹β€‹αžαžΆαž (αž€αžΆαžšαž αžΆαž˜β€‹αž”αŸ’αžšαžΆαž˜)β€‹αŸ” αž€αžΆαžšβ€‹αž€αŸ‚β€‹αžαž˜αŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž“αŸαŸ‡β€‹αž˜αž·αž“αžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹β€‹β€‹αžαŸ‚β€‹αžαŸ’αžšαžΉαž˜β€‹αžŠαŸ‚αž“αžŠαžΈαž“αŸ„αŸ‡β€‹αž‘αžΎαž™β€‹αŸ”

Β 

៑. αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸβ€‹αž“αž·αž„αž—αŸ’αž‰αŸ€αžœαž‘αŸαžŸαž…αžš

αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸαž‚αžΊαž‡αžΆβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž˜αž“αž»αžŸαŸ’αžŸ αžœαžΆαž“αžΆαŸ†αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αž’αŸ’αžœαžΎαž’αžΆαž‡αžΈαžœαž€αž˜αŸ’αž˜αž‘αŸ…αž›αžΎαž’αž˜αŸ’αž˜αž‡αžΆαžαž· αž“αž·αž„β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž’αŸ’αžœαžΎαž’αžΆαž‡αžΈαžœαž€αž˜αŸ’αž˜β€‹αžαž·αž… αž¬αž…αŸ’αžšαžΎαž“β€‹αžŠαŸ„αž™αž˜αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αžαŸ’αžšαž½αžβ€‹αž–αž·αž“αž·αžαŸ’αž™β€‹αžαž·αž… αž¬αž…αŸ’αžšαžΎαž“β€‹αž‘αŸ…β€‹αž›αžΎαž’αž“αž’αžΆαž“αž’αž˜αŸ’αž˜αž‡αžΆαžαž·αž“αž·αž„β€‹αžœαž”αŸ’αž”αž’αž˜αŸŒαŸ”

αž€αŸαž”αŸ‰αž»αž“αŸ’αžŠαŸ‚β€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž“αŸαŸ‡αž‚αžΊαž‡αžΆβ€‹αž”αŸ’αžšαž—αž–αž“αŸƒαž’αž—αž·αžœαžŒαŸ’αžαžŸαŸαžŠαŸ’αž‹αž€αž·αž…αŸ’αž… αž‡αžΆαž–αž·αžŸαŸαžŸβ€‹αžαžΆαž˜β€‹αžšαž™αŸˆβ€‹αž€αžΆαžšαž›αžΎαž€αžŸαŸ’αž‘αž½αž™β€‹αžαž˜αŸ’αž›αŸƒβ€‹αž”αŸ’αžšαž€αž”β€‹αžŠαŸ„αž™β€‹αž€αžΆαžšαž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„αžαŸ’αžšαžΉαž˜β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹β€‹αž‘αŸ…αž›αžΎαž”αŸαžαž·αž€αž—αžŽαŸ’αžŒβ€‹αŸ”

αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–β€‹αž“αŸαŸ‡β€‹αž…αŸ’αžšαžΎαž“αžαŸ‚αž”αžΆαž“αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αž‘αžΎαž„αž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž›αŸ†αž β€‹αž˜αž½αž™β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹ αž”αŸ‰αž»αž“αŸ’αžαŸ‚αž€αŸβ€‹αž˜αžΆαž“β€‹αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αžαŸ’αž›αŸ‡β€‹αž‘αŸ…αž›αžΎαžŠαŸ‚αž“αžŠαžΈβ€‹αž•αž„β€‹αžŠαŸ‚αžšβ€‹αŸ” αž’αžΆαž…αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹αž²αŸ’αž™αžŠαŸ‚αž“αžŠαžΈαž“αŸ„αŸ‡αž“αžΌαžœβ€‹αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆβ€‹αž–αž·αžŸαŸαžŸ αž¬αž€αŸβ€‹αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹β€‹αž“αžΌαžœαž—αžΆαž–αž…αž˜αŸ’αžšαž»αŸ‡αž“αŸƒβ€‹αž”αŸ’αžšαž‡αžΆαž‡αž“ (αž’αŸ’αž“αž€β€‹αžšαžŸαŸ‹αž“αŸ…/αžŸαž αž‚αž˜αž“αŸαž˜αžΌαž›αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“ αž“αž·αž„αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸ)αŸ”

αž—αŸ’αž‰αŸ€αžœαž‘αŸαžŸαž…αžš αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹αž‘αŸ…αžαžΆαž˜β€‹αžšαž™αŸˆαž€αžΆαžšαž’αŸ’αžœαžΎαžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–β€‹αžαžΆαž„β€‹αž›αžΎαž“αŸαŸ‡αŸ” αž‚αŸαž’αžΆαž…β€‹αž”αŸ’αžšαž˜αžΌαž›αž•αŸ’αžŠαž»αŸ†αž“αž·αž™αž˜αž“αŸαž™αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸαŸ‡αž‡αžΆβ€‹αž–αžΈαžšαž”αŸ’αžšαž—αŸαž‘β€‹αž’αŸ†αŸ—αŸ–

αž€αŸ’αžšαž»αž˜αž‘αžΈαŸ‘ αžŠαŸ‚αž›αž˜αžΆαž“β€‹αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆαž”αžšαž·αž˜αžΆαžŽ αžŸαŸ†αžŠαŸ…αž‡αžΆβ€‹αž–αž·αžŸαŸαžŸαž‘αŸ…αž›αžΎβ€‹αž€αžΆαžšβ€‹αžšαžΆαž”αŸ‹αž…αŸ†αž“αž½αž“αž‘αŸαžŸαž…αžš αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈβ€‹αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹αž‘αžΈαžαžΆαŸ†αž„β€‹αž“αž·αž„αž‚αŸ„αž›β€‹αž“αž™αŸ„αž”αžΆαž™β€‹αžŸαŸαžŠαŸ’αž‹β€‹αž€αž·αž…αŸ’αž… αŸ–β€‹β€‹

αž§αž‘αžΆαž αžšαžŽαŸαŸ– αž“αž·αž™αž˜αž“αŸαž™αžšαž”αžŸαŸ‹αž’αž„αŸ’αž‚αž€αžΆαžšβ€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸαž–αž·αž—αž–αž›αŸ„αž€ β€œαž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸαžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹β€‹αžŠαŸ„αž™αž”αžŽαŸ’αžŠαž»αŸ†β€‹αž“αŸƒβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž– αžŠαŸ‚αž›αžŸαŸ’αžŠαŸ‚αž„αž‘αžΎαž„αžŠαŸ„αž™β€‹αž˜αž“αž»αžŸαŸ’αžŸαž‘αžΆαŸ†αž„αž‘αžΆαž™ αž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž–αŸαž›αžŠαŸ‚αž›αž–αž½αž€αž‚αŸαž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αžŠαŸ†αžŽαžΎαžšβ€‹ αž“αž·αž„β€‹αžŸαŸ’αž“αžΆαž€αŸ‹αž“αŸ… αž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„αž‘αžΈαž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„αž“αžΆαž“αžΆαžŠαŸ‚αž›αžŸαŸ’αžαž·αžαž“αŸ…αž€αŸ’αžšαŸ…αž˜αž‡αŸ’αžˆαžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αžšαžŸαŸ‹β€‹αž“αŸ…β€‹αž’αž˜αŸ’αž˜αžαžΆβ€‹αžšαž”αžŸαŸ‹αž–αž½αž€αž‚αŸ αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž’αŸ†αž‘αž»αž„β€‹αž–αŸαž›β€‹αž”αž“αŸ’αžŠβ€‹αž”αž“αŸ’αž‘αžΆαž”αŸ‹β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž˜αž·αž“β€‹αž›αžΎαžŸβ€‹αž–αžΈαž˜αž½αž™β€‹αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†β€‹ αž€αŸ’αž“αž»αž„αž‚αŸ„αž›β€‹αžŠαŸ…αž€αž˜αŸ’αžŸαžΆαž“αŸ’αžŠ β€‹αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αž‡αŸ†αž“αž½αž‰ αž¬αž€αŸβ€‹αž˜αžΆαž“β€‹αž αŸαžαž»β€‹αž•αž›αžŠαŸ‚αž›αž˜αž·αž“β€‹αž–αžΆαž€αŸ‹αž–αŸαž“αŸ’αž’αž‘αŸ…αž“αžΉαž„αž€αžΆαžšαž’αŸ’αžœαžΎαžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹αž‡αžΆβ€‹αž”αŸ’αžšαžΆαž€αŸ‹β€‹αžαŸ‚ β€‹αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹β€‹β€‹αž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„β€‹αž˜αž½αž™β€‹αžŠαŸ‚αž›αž‚αŸαž‘αŸ…αž‘αžŸαŸ’αžŸαž“αžΆβ€ (Violier αž“αž·αž„αž€αŸ’αžšαž»αž˜β€‹αž€αžΆαžšαž„αžΆαžš αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†β€‹αŸ’αŸ αŸ‘αŸ£)β€‹αŸ”

αž“αž·αž™αž˜αž“αŸαž™β€‹αž•αŸ’αžŸαŸαž„αŸ—αž‘αŸ€αžβ€‹ αžŠαŸ‚αž›αž“αž·αž™αžΆαž™β€‹αž–αžΈβ€‹β€‹αž‚αž»αžŽαž—αžΆαž–β€‹αžŸαŸ†αžŠαŸ…αž‘αŸ…αž›αžΎαž€αžΆαžšαžŸαŸ’αž‚αžΆαž›αŸ‹αž—αŸ’αž‰αŸ€αžœαž‘αŸαžŸαž…αžšβ€‹αž²αŸ’αž™αž”αžΆαž“β€‹αž…αŸ’αž”αžΆαžŸαŸ‹ αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈαžŸαž˜αŸ’αžšαž”β€‹αž€αžΆαžšαž•αŸ’αž‚αžαŸ‹αž•αŸ’αž‚αž„αŸ‹β€‹αžŸαŸαžœαžΆαž€αž˜αŸ’αž˜αž‘αŸ…αžαžΆαž˜β€‹αžαž˜αŸ’αžšαžΌαžœαž€αžΆαžšαŸ”

αž§αž‘αžΆαž αžšαžŽαŸαŸ– αž€αžΆαžšβ€‹β€‹αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αžŠαŸ†αžŽαžΎαžšαž’αžΆαž…β€‹β€‹αž”αŸ’αžšαžΎβ€‹αžŸαž˜αŸ’αžšαžΆαž”αŸ‹αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹αž“αž·αž™αž˜αž“αŸαž™αž—αŸ’αž‰αŸ€αžœαž‘αŸαžŸαž…αžš αž“αž·αž„αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸ αžŠαŸ‚αž›β€‹β€‹αž€αŸ’αž›αžΆαž™αž‘αŸ…αž‡αžΆ β€œαž”αŸ’αžšαž–αŸαž“αŸ’αž’β€‹αž”αŸ’αžšαžαž·αž”αžαŸ’αžαž·αž€αžš αž“αŸƒαž€αžΆαžšβ€‹αž’αž“αž»αžœαžαŸ’αž αž“αž·αž„β€‹αž›αŸ†αž  αžŠαŸ‚αž›β€‹αž…αžΌαž›β€‹αžšαž½αž˜β€‹αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž”αž„αŸ’αž€αžΎαžαž‘αžΎαž„β€‹αžœαž·αž‰β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αž”αž»αž‚αŸ’αž‚αž› αžαžΆαž˜β€‹αžšαž™αŸˆαž€αžΆαžšαž•αŸ’αž›αžΆαžŸαŸ‹αž‘αžΈαž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„β€‹ αž“αž·αž„αž€αžΆαžšβ€‹αžšαžŸαŸ‹αž“αŸ…αž‡αžΆαž”αžŽαŸ’αžŠαŸ„αŸ‡β€‹αž’αžΆαžŸαž“αŸ’αž“β€‹αžαž»αžŸαž–αžΈβ€‹β€‹αž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„β€‹αžšαžŸαŸ‹β€‹αž“αŸ…β€‹αž”αŸ’αžšαž…αžΆαŸ†β€‹αžαŸ’αž„αŸƒ" (Knafou αž“αž·αž„ Stock αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†αŸ’αŸ αŸ αŸ£)αŸ”

αžαžΆαž˜αžšαž™αŸˆβ€‹αž“αž·αž™αž˜β€‹αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸαŸ‡β€‹ β€‹αž”αžΌαž€β€‹αž”αž‰αŸ’αž…αžΌαž›β€‹β€‹αž”αŸ’αžšαž—αž–β€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸ αž“αž·αž„β€‹αžαž˜αŸ’αžšαžΌαžœαž€αžΆαžš (αžαžΆαž˜β€‹β€‹β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αžœαž·αž—αžΆαž‚β€‹β€‹αž”αž‘αž–αž·αžŸαŸ„αž’αž“αŸ) αž‚αŸαž’αžΆαž…β€‹β€‹αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αž…αŸ†αžŽαžΆαžαŸ‹β€‹αžαŸ’αž“αžΆαž€αŸ‹αž’αŸ†αŸ— αžαŸ’αž›αŸ‡αŸ— αžŠαŸ‚αž›β€‹αž…αŸ’αžšαžΎαž“αžαŸ‚β€‹αž•αŸ’αžŸαžΆαžšαž—αŸ’αž‡αžΆαž”αŸ‹ (αž‘αŸ…αž“αžΉαž„β€‹β€‹αžαž˜αŸ’αž›αŸƒβ€‹αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“ αž“αž·αž„β€‹αž’αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“ αž‘αŸ„αŸ‡αž‡αžΆβ€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž¬β€‹β€‹αžαž»αžŸβ€‹αž€αŸβ€‹αžŠαŸ„αž™β€‹)αŸ” αžŠαžΌαž…αŸ’αž“αŸαŸ‡β€‹αž‚αŸαž˜αžΆαž“ β€œαž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸαž›αŸ’αž’β€ αž“αž·αž„ β€œαž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸαž’αžΆαž€αŸ’αžšαž€αŸ‹β€β€‹ (αž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž―αž€αžŸαžΆαžšαž‚αžΊαž–αžŽαŸŒαž€αŸ’αžšαž αž˜) αžŠαŸ‚αž›αž‘αŸ’αžšαž‘αŸ’αžšαž„αŸ‹β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αžαž˜αŸ’αž›αŸƒαž’αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“ αž αžΎαž™β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹β€‹αž‚αŸαžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž€αžΆαžαŸ‹β€‹αž”αž“αŸ’αžαž™αž“αžΌαžœβ€‹αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹β€‹β€‹αžšαž”αžŸαŸ‹β€‹αžœαžΆβ€‹αŸ”

αžαžΎβ€‹αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸ„αŸ‡αž‚αžΊαž‡αžΆβ€‹αž’αŸ’αžœαžΈβ€‹αž‘αŸ…β€‹? αžαžΎβ€‹αžœαžΆβ€‹β€‹αž–αžΆαž€αŸ‹αž–αŸαž“αŸ’αž’αž‘αŸ…αž“αžΉαž„β€‹αžšαž˜αžŽαžΈαžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αžŠαžΌαž…αž‡αžΆβ€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αž’αž„αŸ’αž‚αžšβ€‹αžŠαŸ‚αžšαž¬αž‘αŸ?

 

្. αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αž‘αŸ…αž›αžΎαž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸ

αž€αž˜αŸ’αž˜β€‹αžœαž·αž’αžΈβ€‹αžšαž”αžŸαŸ‹αž’αž„αŸ’αž‚αž€αžΆαžšβ€‹αžŸαž β€‹αž”αŸ’αžšαž‡αžΆαž‡αžΆαžαž·β€‹αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈβ€‹β€‹αž”αžšαž·αžŸαŸ’αžαžΆαž“[1] αž”αžΆαž“αžšαž€αžƒαžΎαž‰β€‹αž‡αžΆβ€‹αž‘αžΌαž‘αŸ…β€‹ αž“αžΌαžœαž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹β€‹αž˜αž½αž™αž…αŸ†αž“αž½αž“β€‹αžŠαŸ„αž™β€‹αžŸαžΆαžšαž‘αŸαžŸβ€‹αž…αžšαžŽαŸβ€‹αŸ” αž“αŸ…β€‹αž‘αžΈαž“αŸαŸ‡β€‹ αž™αžΎαž„β€‹αž˜αž·αž“β€‹αž…αžΆαž”αŸ‹αž’αžΆαžšαž˜αŸ’αž˜αžŽαŸβ€‹αž‘αŸ…β€‹αž›αžΎαž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹β€‹αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“αž•αŸ’αž“αŸ‚αž€β€‹αž αž·αžšαž‰αŸ’αž‰β€‹αž”αŸ’αž”αž‘αžΆαž“αž“αŸ„αŸ‡αž‘αžΎαž™ (αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΎαž“αž‘αžΎαž„β€‹αž“αŸƒβ€‹αž”αŸ’αžšαžΆαž€αŸ‹β€‹αžαŸ‚ αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΎαž“β€‹αž‘αžΎαž„αž“αŸƒβ€‹αž…αŸ†αž“αž½αž“β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž„αžΆαžš αž€αžΆαžšβ€‹αž”αž„αŸ’αž€αžΎαž“β€‹αžŸαž αž‚αŸ’αžšαžΆαžŸ αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΎαž“β€‹αž‘αžΎαž„β€‹αž“αŸƒβ€‹αž•αž›β€‹αž‘αž»αž“αž‡αžΆαžαž·) αžŠαŸ‚αž›β€‹β€‹β€‹αžŸαž»αž‘αŸ’αž’β€‹αžαŸ‚β€‹αž”αžΆαž“αž‚αžΌαžŸβ€‹αž”αž‰αŸ’αž‡αžΆαž€αŸ‹β€‹αž‡αžΆβ€‹β€‹αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆβ€‹αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“ αžαŸ‚β€‹αž™αžΎαž„β€‹αž•αŸ’αžŠαŸ„αžβ€‹αžαŸ‚αž‘αŸ…αž›αžΎαž’αŸ’αžœαžΈβ€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αžŸαŸαžŠαŸ’αž‹β€‹αžœαž·αž‘αžΌβ€‹αž αŸ…αžαžΆ αž—αžΆαž–β€‹αž’αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“β€‹αžαžΆαž„β€‹αž€αŸ’αžšαŸ… αžŠαŸ‚αž›β€‹β€‹αžαŸ‚αž„αžαŸ‚β€‹αž›αžΎαž€αž‘αžΎαž„β€‹αž‡αžΆβ€‹αž“αž·αž…αŸ’αž…β€‹αžŠαŸ„αž™β€‹β€‹αž’αŸ’αž“αž€αžŠαŸ‚αž›β€‹αž‘αž·αžαŸ€αž“β€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸβ€‹αŸ”

 

αž αŸαžαž»αž’αŸ’αžœαžΈαž”αžΆαž“αž‡αžΆβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž“αŸαŸ‡β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“αž‚αŸαž‘αž·αžαŸ€αž“?

αž‡αžΆβ€‹αžŠαŸ†αž”αžΌαž„β€‹ αž–αžΈαž–αŸ’αžšαŸ„αŸ‡β€‹αžαžΆβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž“αŸαŸ‡αž˜αžΆαž“β€‹αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆβ€‹β€‹αž‡αžΆαžαž½αž” αžŠαŸ‚αž›β€‹αžαž˜αŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“β€‹αž…αž„αŸ’αžœαžΆαž€αŸ‹αž“αŸƒβ€‹αž‡αžΈαžœαž·αžβ€‹αžŽαžΆαž˜αž½αž™ αž αžΎαž™β€‹αžœαžΆαž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹αž“αžΌαžœβ€‹αž₯αž‘αŸ’αž’αž·αž–αž›β€‹αž†αžΆαž”αŸ‹β€‹αžšαž αŸαžŸ β€‹β€‹αžŠαŸ‚αž›αž“αžΆαŸ†β€‹αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αž•αŸ’αž›αžΆαžŸαŸ‹β€‹αž”αŸ’αžŠαžΌαžšβ€‹αž™αŸ‰αžΆαž„β€‹αž›αŸ†αž”αžΆαž€β€‹ (αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΆαž”αŸ‹αž–αŸ’αžšαŸƒβ€‹β€‹αžˆαžΎ αžŸαŸ†αžŽαž„αŸ‹αž’αžΆαžŽαžΆβ€‹αž’αž·αž”αžαŸαž™αŸ’αž™...)

αž”αž“αŸ’αž‘αžΆαž”αŸ‹αž˜αž€αž‘αŸ€αž αž–αžΈαž–αŸ’αžšαŸ„αŸ‡αžαžΆβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸαŸ‡β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“β€‹αž•αŸ’αžŠαŸ„αžβ€‹αžαŸ‚β€‹αž‘αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž–αŸαž›αžŽαžΆβ€‹αž˜αž½αž™ β€‹αž‘αŸ…αž›αžΎαž‘αžΈαž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„β€‹αž˜αž½αž™β€‹αž…αŸ†αž“αž½αž“ αžšαžΈαž―β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž”αŸ’αžšαž€αž½αžαž”αŸ’αžšαž‡αŸ‚αž„αžαž˜αŸ’αž›αŸƒβ€‹αž“αžΆαŸ†β€‹αž²αŸ’αž™β€‹αž‘αžΈαž—αŸ’αž“αžΆαž€αŸ‹β€‹αž„αžΆαžšαž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸαž‚αž·αžαžαŸ‚αž‘αŸ…αž›αžΎβ€‹αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–β€‹αž²αŸ’αž™αž”αžΆαž“β€‹αž€αžΆαž“αŸ‹αžαŸ‚β€‹αž…αŸ’αžšαžΎαž“ (Vann αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†αŸ‘αŸ©αŸ©αŸ§) αžŠαŸ‚αž›αž“αžΆαŸ†β€‹αž²αŸ’αž™β€‹ β€œβ€‹β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹β€‹αž’αŸ’αž„αž“αŸ‹αž’αŸ’αž„αžšβ€ αžŠαž›αŸ‹β€‹αž”αŸαžαž·αž€αž—αžŽαŸ’αžŒβ€‹αŸ”

αž…αž»αž„β€‹αž”αž‰αŸ’αž…αž”αŸ‹β€‹ αž–αžΈαž–αŸ’αžšαŸ„αŸ‡β€‹β€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸ„αŸ‡ αž”αžŽαŸ’αžŠαžΆαž›β€‹ αž¬αž€αŸαž‡αž½αž™αž‡αžΆαž‘αžΌαž‘αŸ…β€‹αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž•αŸ’αž›αžΆαžŸαŸ‹αž”αŸ’αžŠαžΌαžšβ€‹αž•αŸ’αž“αŸ‚αž€β€‹β€‹αžœαž”αŸ’αž”αž’αž˜αŸŒβ€‹αž™αŸ‰αžΆαž„αž‡αŸ’αžšαžΆαž›αž‡αŸ’αžšαŸ…β€‹αŸ”

 

αžαžΎαž’αŸ’αžœαžΈαž‘αŸ…αž‡αžΆβ€‹αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αžŸαŸ†αžαžΆαž“αŸ‹αŸ—?

αžαžΆαž˜β€‹αžšαž™αŸˆβ€‹αž―αž€αžŸαžΆαžšβ€‹αžŠαŸ‚αž›αž”αžΆαž“β€‹αž›αžΎαž€αž‘αžΎαž„β€‹β€‹αžαžΆαž„β€‹αž›αžΎ αž™αžΎαž„αž’αžΆαž…β€‹αž…αŸ‚αž€αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αž‡αžΆβ€‹αž–αžΈαžšβ€‹αž”αŸ’αžšαž—αŸαž‘αž’αŸ†αŸ— (β€‹αžαžΆαž„β€‹αž•αŸ’αž“αŸ‚αž€β€‹β€‹αž”αžšαž·αžŸαŸ’αžαžΆαž“ αž“αž·αž„β€‹β€‹αžŸαž„αŸ’αž‚αž˜) αž“αž·αž„β€‹αžšαŸ†αž­αž€β€‹αž’αŸ†αž–αžΈβ€‹αž§αž”αŸ’αž”αžαž·αž αŸαžαž»αž“αŸƒαž•αž›β€‹β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αž‘αžΆαŸ†αž„αž–αžΈαžšαž“αŸ„αŸ‡β€‹αž‘αŸ…αž›αžΎβ€‹αžšαž˜αžŽαžΈαžŠαŸ’αž‹αžΆαž“αž’αž„αŸ’αž‚αžš αž“αž·αž„β€‹αžŸαž αž‚αž˜αž“αŸαžŠαŸ‚αž›β€‹αžšαžŸαŸ‹αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž‘αžΈαž“αŸ„αŸ‡ αž”αŸ‰αž»αž“αŸ’αžŠαŸ‚β€‹αž€αŸβ€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αž•αž„β€‹αžŠαŸ‚αžšβ€‹β€‹αž‘αŸ…αž›αžΎαž‘αžΉαž€αžŠαžΈβ€‹αžαŸαžαŸ’αžβ€‹αžŸαŸ€αž˜αžšαžΆαž”αŸ” αž“αŸ…αž‘αžΈαž“αŸαŸ‡ αž™αžΎαž„β€‹αž“αžΉαž„αžƒαžΎαž‰αž˜αžΆαž“αž“αžΌαžœβ€‹αž₯αž‘αŸ’αž’αž·αž–αž›β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αžαŸ‚αž„αžαŸ‚β€‹αž’αŸ’αž›αžΆαž”αŸ‹αž˜αžΆαž“αž–αžΈαž˜αž»αž“β€‹αž˜αž€αž“αŸƒαž€αžΆαžšβ€‹αž’αž—αž·αžœαžŒαŸ’αžβ€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž˜αžΆαž“β€‹αž›αŸ’αž”αžΏαž“αž€αžΆαž“αŸ‹αžαŸ‚β€‹αž›αžΏαž“αž‘αŸ…αŸ—αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž”αŸ‰αž»αž“αŸ’αž˜αžΆαž“β€‹αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†β€‹αž…αž»αž„β€‹β€‹αž€αŸ’αžšαŸ„αž™αž“αŸαŸ‡ αžŠαŸ‚αž›αž“αžΆαŸ†αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΎαž“β€‹αž‘αžΎαž„αž™αŸ‰αžΆαž„β€‹αžšαž αŸαžŸβ€‹αž“αžΌαžœβ€‹αž›αŸ†αž αžΌαžšαž‘αŸαžŸαž…αžš (αž’αž€αŸ’αžŸαžšαž”αžΆαžšαžΆαŸ†αž„ ្០៑៑) αž“αž·αž„αž€αžΆαžšβ€‹β€‹αž•αŸ’αž›αžΆαžŸαŸ‹αž‘αžΈαž›αŸ†αž“αŸ…αŸ” αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸ„αŸ‡ αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αž‘αŸ…αžŠαž›αŸ‹αŸ–

αž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž•αŸ’αž“αŸ‚αž€β€‹αž”αžšαž·αžŸαŸ’αžαžΆαž“αŸ–

  • αžŸαž˜αžαŸ’αžαž—αžΆαž–αž“αŸƒβ€‹αž”αž“αŸ’αž‘αž»αž€β€‹αžšαž”αžŸαŸ‹β€‹αžŠαŸ‚αž“αžŠαžΈβ€‹ αžŠαŸ‚αž›β€‹β€‹αž αŸαžŠαŸ’αž‹αžΆαžšαž…αž“αžΆαžŸαž˜αŸ’αž–αŸαž“αŸ’αž’β€‹αžŸαžΆαž’αžΆαžšαžŽαŸˆ (αž€αžΆαžšαž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„β€‹αž€αžΆαž€β€‹αžŸαŸ†αžŽαž›αŸ‹ αž‘αžΉαž€β€‹αžŸαŸ’αž’αž»αž™ αž€αžΆαžšβ€‹αžŠαžΉαž€αž‡αž‰αŸ’αž‡αžΌαž“...) αž˜αž·αž“αž‘αžΆαž“αŸ‹αž˜αžΆαž“β€‹αž“αŸ…αž‘αžΎαž™ αž¬αž€αŸαž˜αžΆαž“αž˜αž·αž“αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαžΆαž“αŸ‹ αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈαž‘αŸ’αžšαž‘αŸ’αžšαž„αŸ‹αž“αžΌαžœβ€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΎαž“β€‹αž‘αžΎαž„αž“αŸƒβ€‹αž”αŸ’αžšαž‡αžΆαž‡αž“αž™αŸ‰αžΆαž„β€‹αž†αžΆαž”αŸ‹β€‹αžšαž αŸαžŸαž™αŸ‰αžΆαž„β€‹αžŠαžΌαž…αŸ’αž“αŸαŸ‡αžŠαŸ‚αžšαŸ”
  • αž‘αŸ…αž“αžΉαž„β€‹αž‘αŸ†αž“αžΆαžŸαŸ‹αž“αŸƒαž€αžΆαžšβ€‹β€‹αž”αŸ’αžšαžΎαž”αŸ’αžšαžΆαžŸαŸ‹β€‹αžŠαžΈβ€‹ αžŠαŸ‚αž›αž“αžΆαŸ†β€‹αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αž”αŸ„αŸ‡β€‹αž”αž„αŸ‹β€‹αž…αŸ„αž›β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–β€‹αž€αžŸαž·αž€αž˜αŸ’αž˜ αžŠαŸ„αž™β€‹αžŸαžΆαžšαžαŸ‚αž”αžΆαž“αž‘αž·αž“αŸ’αž“β€‹αž•αž›αž˜αž·αž“αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαžΆαž“αŸ‹β€‹β€‹αŸ”
  • αž‘αŸ…αž“αžΉαž„β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž”αŸ’αžšαž˜αžΌαž›αž’αž“αž’αžΆαž“β€‹β€‹αž’αž˜αŸ’αž˜αž‡αžΆαžαž· αžŠαŸ‚αž›αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αž²αŸ’αž™αžšαžΆαŸ†αž„β€‹αžŸαŸ’αž‘αŸ‡αžŠαž›αŸ‹αžŸαž“αŸ’αž‘αž»αŸ‡β€‹αž“αŸƒαž€αž·αž…αŸ’αž…β€‹αž’αž—αž·αžœαžŒαŸ’αžβ€‹αž“αŸβ€‹αŸ”

 

  • αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž•αŸ’αž“αŸ‚αž€β€‹αžŸαž„αŸ’αž‚αž˜
  • αž‘αŸ…αž“αžΉαž„β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΎαž“β€‹αž‘αžΎαž„β€‹αž“αŸƒβ€‹αž”αžΆαžαž»αž—αžΌαžαžœαž”αŸ’αž”αž’αž˜αŸŒ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž˜αžΆαž“β€‹αž›αŸ’αž”αžΏαž“β€‹αž€αžΆαž“αŸ‹αžαŸ‚β€‹αž›αžΏαž“β€‹αž‘αžΎαž„β€‹ αžŠαŸ‚αž›αž“αžΆαŸ†β€‹αž²αŸ’αž™αž”αžΆαžαŸ‹β€‹αž›αŸ†αž“αžΉαž„β€‹αžŸαŸαžŠαŸ’αž‹β€‹αž€αž·αž…αŸ’αž…β€‹αž€αžΆαž“αŸ‹αžαŸ‚β€‹αžαŸ’αž›αžΆαŸ†αž„β€‹αž‘αžΎαž„β€‹αŸ— αž αžΎαž™β€‹αž’αžΆαž…β€‹αžŸαŸ’αžŠαŸ‚αž„β€‹αž…αŸαž‰β€‹αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„αž€αžΆαžšβ€‹αž…αŸ’αžšαžΆαž›β€‹αž…αŸ„αž›β€‹αž“αžΌαžœαž‘αŸαžŸβ€‹αž…αžšαžŽαŸαŸ”
  • αž‘αŸ…αž“αžΉαž„αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΎαžαž‘αžΎαž„αž“αŸƒαž—αžΆαž–β€‹αž€αŸ’αžšαžΈβ€‹αž€αŸ’αžšβ€‹αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αžαŸ†αž”αž“αŸ‹β€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŽαŸ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž”αŸ‚αžšαž‚αŸ’αž“αžΆβ€‹αž“αžΉαž„β€‹αž—αžΆαž–αž˜αžΆαž“αž”αžΆαž“β€‹αŸ”

​

៣.​ αžαžΎαžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹β€‹αž…αž˜αŸ’αž›αžΎαž™β€‹αž”αŸ‚αž”αžŽαžΆβ€‹αžαŸ’αž›αŸ‡β€‹?

αž‡αžΆαž‘αžΌαž‘αŸ…β€‹ αž‚αŸβ€‹αžαŸ‚αž„β€‹β€‹αžαŸ‚β€‹αž…αžΆαžαŸ‹αž‘αž»αž€αžαžΆβ€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž…αž»αŸ‡β€‹αžˆαŸ’αž˜αŸ„αŸ‡β€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“αž‘αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž”αž‰αŸ’αž‡αžΈβ€‹αž”αŸαžαž·αž€αž—αžŽαŸ’αžŒαž–αž·αž—αž–β€‹αž›αŸ„αž€β€‹αž“αžΆαŸ†αž²αŸ’αž™β€‹αž˜αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΎαž“β€‹αž‘αžΎαž„αž“αŸƒβ€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšβ€‹αŸ” αž’αž„αŸ’αž‚αžšβ€‹ αž“αž·αž„β€‹αž…αŸ†αž“αž½αž“β€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαž…αŸ†αž“αž½αž“ αŸ’αž›αžΆαž“αž“αžΆαž€αŸ‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“αž‘αž‘αž½αž›β€‹αž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž”αŸ’αžšαžΆαžŸαžΆαž‘β€‹αžŠαŸ‚αž›αž˜αžΆαž“β€‹αž‘αŸ†αž αŸ† αŸ€αŸ αŸ β€‹αž˜αŸ‰αŸ‚αžαŸ’αžšαž€αžΆαžšαŸ‰αŸ αž‚αžΊαž–αž·αžαž‡αžΆαž“αŸ…β€‹αž†αŸ’αž„αžΆαž™αžŽαžΆαžŸαŸ‹αž’αŸ†αž–αžΈβ€‹β€‹αž’αŸ’αžœαžΈαžŠαŸ‚αž›αž‚αŸβ€‹αž αŸ…αžαžΆαž›αŸ†αž αžΌαžšαž‘αŸαžŸαž…αžšαž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž‘αžΈαž€αŸ’αžšαž»αž„β€‹αž’αŸ†αŸ—β€‹αž˜αž½αž™αž…αŸ†αž“αž½αž“β€‹αž“αŸ…β€‹αž”αŸ’αžšαž‘αŸαžŸβ€‹αž’αžΊαžšαŸ‰αž»αž” (αžŠαžΌαž…αž‡αžΆαžœαŸ‰αžΊαž“αžΈαžŸ αž“αž·αž„β€‹αž”αžΆαžŸαžΊαž‘αžΌαž“ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž€αŸ’αžšαž»αž„β€‹β€‹αž“αžΈαž˜αž½αž™αŸ—β€‹αž‘αž‘αž½αž›β€‹αž—αŸ’αž‰αŸ€αžœαž‘αŸαžŸβ€‹αž…αžšβ€‹αž”αžΆαž“β€‹β€‹αžŠαž›αŸ‹αž‘αŸ… αŸ£αŸ αž›αžΆαž“αž“αžΆαž€αŸ‹β€‹)αŸ” αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αžŠαž‘αŸƒβ€‹αž‘αŸ€αž αžŠαŸ‚αž›αž˜αžΆαž“β€‹αž•αŸ’αž‘αŸƒαž€αŸ’αžšαž‘αžΆαžαžΌαž…β€‹αž‡αžΆαž„αž“αŸ„αŸ‡ β€‹αžŠαžΌαž…αž‡αžΆβ€‹αžŸαŸ’αž–αžΆαž“αž”αŸ‰αž»αž„αžŒαž»αž™αž αŸ’αž‚αžΆ αž¬β€‹αž€αŸβ€‹αž˜αŸ‰αž»αž„αžŸαžΆαŸ†αž˜αžΈαžŸαŸ‚αž›β€‹αž‘αž‘αž½αž›αžαžΆαž„αž‘αŸαžŸβ€‹αž…αžšαž”αŸ’αžšαž αŸ‚αž›β€‹αŸ‘αž›αžΆαž“αž€αž“αŸ’αž›αŸ‡αž€αŸ’αž“αž»αž„αž˜αž½αž™β€‹αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†)β€‹αŸ”

αžαž½αž›αŸαžβ€‹αž‘αžΆαŸ†αž„β€‹αž”αŸ‰αž»αž“αŸ’αž˜αžΆαž“αž“αŸαŸ‡αž’αžΆαž…β€‹β€‹αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αž™αž›αŸ‹β€‹αž…αŸ’αžšαž‘αŸ† αž“αž·αž„β€‹αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹β€‹αž²αŸ’αž™αž‚αŸβ€‹αž‡αžΏαž‡αžΆαž€αŸ‹β€‹αžαžΆαž˜αž·αž“αž˜αžΆαž“αž—αžΆαž–αž…αžΆαŸ†αž”αžΆαž…αŸ‹αž”αž“αŸ’αž‘αžΆαž“αŸ‹β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž’αŸ’αžœαžΎαž€αžΆαžšβ€‹β€‹αžšαŸ€αž”αž…αŸ†β€‹αž“αŸ„αŸ‡β€‹αž‘αžΎαž™αŸ” αž€αŸαž”αŸ‰αž»αž“αŸ’αžαŸ‚β€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αž’αž„αŸ’αž‚αžš αž‚αžΊβ€‹αž–αž·αžαž‡αžΆβ€‹αžαž»αžŸβ€‹αž–αžΈβ€‹αž‘αžΈβ€‹αž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„β€‹β€‹αžŠαŸ‚αž›αž”αžΆαž“β€‹β€‹αž›αžΎαž€β€‹αž‘αžΎαž„β€‹αžαžΆαž„β€‹αž›αžΎ αžŠαŸ„αž™αžŸαžΆαžšαžαŸ‚β€‹αž’αž„αŸ’αž‚αžšβ€‹β€‹αž˜αžΆαž“β€‹αž˜αž“αž»αžŸαŸ’αžŸβ€‹αžšαžŸαŸ‹β€‹αž“αŸ…β€‹αžŠαž›αŸ‹αž‡αžΆαž„ αŸ‘β€‹αžŸαŸ‚αž“αž“αžΆαž€αŸ‹ αž αžΎαž™β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž›αžΎαžŸαž–αžΈαž“αŸ„αŸ‡β€‹αž‘αŸ€αž αž‚αžΊαž‡αžΆβ€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αžŸαžΆαžŸαž“αžΆβ€‹αŸ” αž€αŸ’αžšαŸ…β€‹αž–αžΈβ€‹αž’αžΆαžαž»αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸαŸ‡ αžŸαž˜αŸ’αž–αžΆαž’αž“αŸƒβ€‹αž‘αŸαžŸαž…αžšαžŠαŸ‚αž›αž˜αžΆαž“β€‹αžŸαŸ’αžšαžΆαž”αŸ‹αž”αžΆαž“β€‹αž•αŸ’αžŠαŸ„αžβ€‹αžαŸ‚αž‘αŸ…αž›αžΎβ€‹αž”αŸ’αžšαžΆαžŸαžΆαž‘ αŸ£αž’αŸ†αŸ—β€‹αž”αŸ‰αž»αžŽαŸ’αžŽαŸ„αŸ‡β€‹ (αž’αž„αŸ’αž‚αžšβ€‹αžœαžαŸ’αž αž”αžΆαž™αŸαž“ αžαžΆαž–αŸ’αžšαž αŸ’αž˜) αžŠαŸ‚αž›β€‹αžŸαŸ’αžαž·αžαž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„αžαŸ‚αž˜αž½αž™ αž αžΎαž™β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹β€‹αž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„β€‹αž“αžΈαž˜αž½αž™αŸ—β€‹β€‹αž‘αž‘αž½αž›αž”αžΆαž“αž‘αŸαžŸαž…αžš αŸ¦αŸ αŸ αŸ αž“αžΆαž€αŸ‹β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž˜αž½αž™β€‹αžαŸ’αž„αŸƒαŸ” αž“αŸ…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž‚αŸ†αž“αž·αžβ€‹αžŠαžΌαž…αž‚αŸ’αž“αžΆβ€‹αž“αŸαŸ‡β€‹αžŠαŸ‚αžš β€‹β€‹αžŸαŸ’αžαžΆαž“αž—αžΆαž–αž“αŸƒαž‘αžΈαž€αŸ’αžšαž»αž„β€‹αžŸαŸ€αž˜αžšαžΆαž” αž αžΎαž™αž“αž·αž„αž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„β€‹β€‹αž†αŸ’αž„αžΆαž™β€‹αž–αžΈαž“αŸ„αŸ‡β€‹αž‘αŸ€αž αž‚αžΊαž“αŸ…β€‹αž›αžΎβ€‹αžŠαŸ‚αž“αžŠαžΈβ€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž‡αžΆβ€‹αž“αž·αž˜αž·αžαŸ’αžαžšαžΌαž” (αž—αŸ’αž“αŸ†αž‚αžΌαž›αŸ‚αž“ αž αžΆαž€αŸ‹αžŠαžΌαž…αž‡αžΆαžαž˜αŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“β€‹αžœαž·αž’αžΆαž“αž€αžΆβ€‹αžšαž˜αž½αž™αž”αž“αŸ’αž‘αžΆαž“αŸ‹β€‹β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„αž€αžΆαžšβ€‹αž€αžΆαžšαž–αžΆαžšβ€‹αŸ” αž‚αžΊαžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„β€‹αž²αŸ’αž™αž”αžΆαž“β€‹αž›αŸ’αž’β€‹αž”αŸ†αž•αž»αžβ€‹αž“αžΌαžœβ€‹αž›αŸ†αž αžΌαžšαž‘αŸαžŸαž…αžšβ€‹αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸαŸ‡ αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈβ€‹αž…αŸ€αžŸβ€‹αžœαžΆαž„β€‹αž€αž»αŸ†β€‹αž²αŸ’αž™αžŸαž˜αŸ’αž›αžΆαž”αŸ‹αž˜αŸαž˜αžΆαž“αŸ‹β€‹αž™αž€β€‹αž–αž„αž˜αžΆαžŸ) (Lazzarotti ្០៑៑)αŸ”

αž€αžΆαžαž–αŸ’αžœβ€‹αž€αž·αž…αŸ’αž…αž€αŸ’αž“αž»αž„αž€αžΆαžšβ€‹αž²αŸ’αž™αž‚αŸ„αžšαž–β€‹αž‘αŸ…αžαžΆαž˜β€‹αž”αž‘αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αž’αž“αŸ’αžŠαžšαž‡αžΆαžαž· (αž€αŸ’αžšαž˜β€‹αžŸαžΈαž›αž’αž˜αŸŒαž–αž·αž—αž–β€‹αž›αŸ„αž€αž“αŸƒαž‘αŸαžŸαž…αžš) αž¬β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž–αž„αŸ’αžšαžΈαž€β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αž”αžšαž·αž˜αžΆαžαŸ’αžš αžŠαŸ‚αž›αž˜αžΆαž“β€‹αžŸαŸ’αž›αžΆαž€αž™αžΈβ€‹αž αŸ„αž”αŸαžαž·αž€αž—αžŽαŸ’αžŒαž–αž·αž—αž–β€‹αž›αŸ„αž€αž˜αž·αž“αž˜αŸ‚αž“αž‡αžΆβ€‹αž…αž˜αŸ’αž›αžΎαž™β€‹αž˜αž½αž™β€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαžΆαž“αŸ‹β€‹αž‘αžΎαž™αŸ” αž–αžΈαž–αŸ’αžšαŸ„αŸ‡αžαžΆ αž”αŸ’αžšαžŸαž·αž“β€‹αž‡αžΆβ€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„αž˜αž·αž“αž”αžΆαž“β€‹αž›αŸ’αž’αž€αžΆαžšαž–αž„αŸ’αžšαžΈαž€β€‹αžœαž·αžŸαžΆαž›αž—αžΆαž–αž“αŸαŸ‡αž’αžΆαž…β€‹αž“αžΉαž„αžŸαŸ’αžŠαŸ‚αž„β€‹αž…αŸαž‰β€‹αž™αŸ‰αžΆαž„β€‹αž†αžΆαž”αŸ‹β€‹αžšαž αŸαžŸβ€‹ αžαžΆαž˜β€‹αžšαž™αŸˆ β€œαž€αžΆαžšαžαž™β€‹αž…αž»αŸ‡β€‹β€ αž“αŸƒβ€‹αž”αž‰αŸ’αž‡αžΈβ€‹β€‹αž”αŸαžαž·αž€αž—αžŽαŸ’αžŒβ€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž€αŸ†αž–αž»αž„β€‹αžαŸ‚β€‹β€‹αžšαž„αž‚αŸ’αžšαŸ„αŸ‡ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž’αžΆαž…β€‹αž“αžΆαŸ†β€‹αž²αŸ’αž™αž’αžΆαž‡αŸ’αž‰αžΆβ€‹αž’αžšαž˜αžΌαž›αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“ β€œαž”αž“αŸ’αž‘αžΆαž”αž“αžΌαžœαž€αžΆαžšβ€‹αž™αžΆαž˜αž€αžΆαž˜β€β€‹αŸ” αž…αž˜αŸ’αž›αžΎαž™β€‹αž”αž…αŸ’αž…αŸαž€αž‘αŸαžŸβ€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αžαŸ‚β€‹αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹β€‹αžŠαŸ„αž™β€‹αž’αžΆαž‡αŸ’αž‰αžΆβ€‹αž’αžšβ€‹αž’αž”αŸ’αžŸαžšαžΆ αžŠαŸ‚αž›αž‡αžΆβ€‹αž’αŸ’αž“αž€β€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„β€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™β€‹αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αŸ” αž™αžΎαž„β€‹αž“αžΉαž„β€‹αžαŸ’αžšαž‘αž”αŸ‹αž˜αž€β€‹αž…αŸ†αžŽαž»αž…β€‹αž–αžΈαžšβ€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹β€‹αž…αŸ†αžŽαŸ„αž˜β€‹αž…αŸ†αžŽαž»αž…β€‹αž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸ„αŸ‡

αž•αŸ‚αž“αž€αžΆαžšβ€‹β€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„αž‘αŸαžŸαž…αžšαžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“β€‹αž’αž“αž»αž˜αŸαžβ€‹αž“αŸ…β€‹αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†β€‹αŸ’αŸ αŸ‘αŸ‘ αž‚αžΊαž‡αžΆβ€‹β€‹αž…αž˜αŸ’αž›αžΎαž™β€‹β€‹αž‘αžΌαž‘αŸ…β€‹αž˜αž½αž™β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹β€‹αž“αžΌαžœβ€‹β€‹αžšαž”αŸ€αž”β€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‚αŸ’αžšαž„β€‹αž”αŸ’αžšαž€αž”β€‹αžŠαŸ„αž™β€‹αž…αž·αžšαž—αžΆαž– αž“αŸƒβ€‹β€‹αžšαž˜αžŽαžΈαžŠαŸ’αž‹αžΆαž“ αž“αž·αž„β€‹αžŠαŸ‚αž“β€‹αžŠαžΈβ€‹β€‹αŸ” αž•αŸ‚αž“αž€αžΆαžšαž“αŸ„αŸ‡β€‹αž”αžΆαž“αžŸαŸ’αž“αžΎβ€‹αž‘αžΎαž„αž“αžΌαžœαž‚αŸ„αž›β€‹αžŠαŸ…β€‹β€‹αž‡αžΆβ€‹αž’αŸ†αŸ—αž…αŸ†αž“αž½αž“β€‹αŸ¦ (αž”αž‘β€‹αž”αž„αŸ’αž αžΆαž‰β€‹αž‘αžΈβ€‹αŸ‘)

  • αž€αžΆαžšβ€‹αž”αž„αŸ’αž€αžΎαžβ€‹αž”αž‘β€‹αž–αž·αžŸαŸ„αž’αž“αŸαž“αŸƒβ€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž‘αžŸαŸ’αžŸαž“αžΆβ€‹αžœαž·αž‡αŸ’αž‡αž˜αžΆαž“ (αž…αŸ†αžŽαž»αž…αž›αŸαžαŸ‘)
  • αž€αžΆαžšαž€αžΆαžαŸ‹β€‹αž”αž“αŸ’αžαž™αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αž‘αŸ…αž›αžΎβ€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹ (αž…αŸ†αžŽαž»αž…αž›αŸαžαŸ’)
  • αž€αž·αž…αŸ’αž…β€‹αžŸαž β€‹αž”αŸ’αžšαžαž·β€‹αž”αžαŸ’αžαž·β€‹αž€αžΆαžšαž‡αžΆαž˜αž½αž™β€‹αž“αžΉαž„β€‹αž§αžŸαŸ’αžŸαžΆαž αž€αž˜αŸ’αž˜β€‹ (αž…αŸ†αžŽαž»αž…αž›αŸαžαŸ£)
  • αž€αžΆαžšβ€‹αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹αž“αžΌαžœβ€‹αž€αž˜αŸ’αžšαŸƒβ€‹αžŠαž›αŸ‹αž”αŸ’αžšαž‡αžΆαž‡αž“αž˜αžΌαž›αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“ (αž…αŸ†αžŽαž»αž…αž›αŸαžαŸ€)
  • αž’αž—αž·αž”αžΆαž›β€‹αž€αž·αž…αŸ’αž…β€‹ (αž…αŸ†αžŽαž»αž…β€‹αž›αŸαžαŸ₯)
  • αž€αžΆαžšαž€αŸ€αž„αž‚αžšαž“αžΌαžœβ€‹αž‡αŸαž™β€‹αž—αžŽαŸ’αžŒ (αž…αŸ†αžŽαž»αž…β€‹αž›αŸαžαŸ¦)

αž€αžΆαžšαž›αŸ†αž”αžΆαž€αž€αŸ’αž“αž»αž„αž€αžΆαžšβ€‹αž’αŸ’αžœαžΎβ€‹αž²αŸ’αž™β€‹αž‘αŸ…αž‡αžΆβ€‹αž§αž”αž€αžšαžŽαŸβ€‹αž”αŸ’αžšαžαž·αž”αžαŸ’αžαž·αžŸαŸ’αžαž·αžαž“αŸ…αžαŸ’αžšαž„αŸ‹β€‹αž—αžΆαž–β€‹αž›αžΆαž™β€‹αž‘αŸ†αž‚αŸ’αž“αžΆαž“αŸƒβ€‹αž”αž‘αž”αž‰αŸ’αž‡αžΆβ€‹αž™αž»αž‘αŸ’αž’β€‹αžŸαžΆαžŸαŸ’αžšαŸ’αžŠβ€‹αžšαž™αŸˆβ€‹αž–αŸαž›αž™αžΌαžšβ€‹ (αž€αžΆαžšαž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹αž“αžΌαžœβ€‹αž’αžαŸ’αžβ€‹αž”αŸ’αžšαž™αŸ„αž‡αž“αŸβ€‹αžŠαž›αŸ‹β€‹αž”αŸ’αžšαž‡αžΆαž‡αž“αž˜αžΌαž›αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“αž‡αžΆβ€‹αž§αž‘αžΆαž αžšαžŽαŸ) αž“αž·αž„β€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–β€‹αž”αŸ’αžšαžαž·β€‹αž”αžαŸ’αžαž· (៑, ្)αŸ” αž€αžΆαžšβ€‹αžαŸ’αžœαŸ‡αž“αžΌαžœαž€αžΆαžšβ€‹αž˜αžΎαž›β€‹αžƒαžΎαž‰αž“αŸαŸ‡β€‹ αž€αžΆαžšαž—αŸαž“αŸ’αžŠβ€‹β€‹αž…αŸ’αžšαž‘αŸ†β€‹αž“αŸαŸ‡αž”αžΆαž“αž€αžΆαžαŸ‹β€‹αž”αž“αŸ’αžαž™β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αžœαž·αžŸαžΆαž›αž—αžΆαž–αž“αŸƒβ€‹αž§αž”αž€αžšαžŽαŸαž…αŸ’αž”αžΆαž”αŸ‹β€‹ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž“αŸ…β€‹αžαŸ‚αž‡αžΆβ€‹αž…αž˜αŸ’αž›αžΎαž™αž˜αž½αž™β€‹αž‘αžΌαž‘αŸ…αž˜αž½αž™β€‹αžŠαž›αŸ‹β€‹αž”αž‰αŸ’αž αžΆβ€‹αž’αž—αž·αžœαžŒαŸ’αžαž”αŸ’αžšαž€αž”β€‹αžŠαŸ„αž™β€‹αž…αž·αžšαž—αžΆαž–αŸ” αž€αŸ’αž“αž»αž„αž“αŸαž™αžœαž·αž’αžΈβ€‹αžŸαžΆαžŸαŸ’αžšαŸ’αžŠβ€‹αž”αŸ’αžšαž—αŸαž‘β€‹αž―αž€αžŸαžΆαžšαž“αŸαŸ‡β€‹αž’αžΆαž…β€‹αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αž‚αŸ„αž›β€‹αžŠαŸ…β€‹αž™αž»αž‘αŸ’αž’β€‹αžŸαžΆαžŸαŸ’αžšαŸ’αžŠ αžŠαŸ‚αž›αž˜αžΆαž“β€‹αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆβ€‹αž…αž˜αŸ’αžšαž»αŸ‡αžŸαž˜αŸ’αžšαžΆαž”αŸ‹β€‹αžŸαŸαžœαžΆαž€αž˜αŸ’αž˜β€‹αž•αŸ’αžŸαŸαž„β€‹αŸ—αž‚αŸ’αž“αžΆβ€‹ (αž…αŸ†αžŽαž»αž…β€‹αž‘αžΈβ€‹αŸ£ αž“αž·αž„αž‘αžΈαŸ¦) αžŠαŸ‚αž›β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹β€‹αž™αž›αŸ‹β€‹αž™αŸ‰αžΆαž„β€‹αž…αŸ’αž”αžΆαžŸαŸ‹β€‹αž˜αž»αž“αž“αžΉαž„β€‹αž™αž€αžœαžΆαž‘αŸ…β€‹αž”αŸ’αžšαžαž·β€‹αž”αžαŸ’αžαž·β€‹αŸ”

αž”αžΎβ€‹αž“αž·αž™αžΆαž™αž’αŸ†αž–αžΈβ€‹β€‹αž—αžΆαž–αž‡αžΆβ€‹αžαŸ†αžŽαžΆαž„β€‹αž“αž·αž„β€‹αžœαž·αžŸαžΆαž›β€‹αž—αžΆαž–αžŠαŸ‚αž›β€‹αž™αžΎαž„β€‹αž…αž„αŸ‹αž”αžΆαž“β€‹β€‹αžŸαž˜αŸ’αžšαžΆαž”αŸ‹β€‹αžšαžΌαž”αž—αžΆαž–αž‘αžΈαŸ’ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„αž“αŸ„αŸ‡αŸ–

  • αž€αžΆαžšβ€‹αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αž’αžαŸ’αžβ€‹αž”αŸ’αžšαž™αŸ„αž‡αž“αŸβ€‹αžŠαž›αŸ‹αž”αŸ’αžšαž‡αžΆαž‡αž“αž˜αžΌαž›αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“ αž›αŸ‚αž„β€‹αž‡αžΆβ€‹αž‚αŸ„αž›β€‹αžŠαŸ…αž˜αž½αž™β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž…αŸ†αžŽαŸ„αž˜β€‹αž‚αŸ„αž›β€‹αžŠαŸ…β€‹αžŠαž‘αŸƒαž‘αŸ€αžαž αžΎαž™ αž€αŸαž”αŸ‰αž»αž“αŸ’αžαŸ‚αž€αŸ’αž›αžΆαž™β€‹αž‘αŸ…αž‡αžΆαž˜αžΌαž›αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“αž“αŸƒβ€‹αž€αž·αž…αŸ’αž…β€‹αž’αž—αž·αžœαžŒαŸ’αžβ€‹αŸ”
  • αž’αž—αž·αž”αžΆαž›β€‹αž€αž·αž…αŸ’αž…β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αžαŸ‚β€‹αž•αŸ’αž’αŸ‚αž€αž‘αŸ…αž›αžΎαž§αžŸαŸ’αžŸαžΆαž αž€αž˜αŸ’αž˜ αž αžΎαž™β€‹αž€αŸ€αž„αž‚αžšαž“αžΌαžœβ€‹αž—αžΆαž‚αžΈβ€‹β€‹αž–αžΆαž€αŸ‹αž–αŸαž“αŸ’αž’β€‹
  • αž€αžΆαžšαž€αžΆαžαŸ‹β€‹αž”αž“αŸ’αžαž™αž“αžΌαžœβ€‹αž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹αž‘αŸ…αž›αžΎβ€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™β€‹αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“β€‹αž“αž·αž„αž€αžΆαžšβ€‹αž”αž„αŸ’αž€αžΎαžαž“αžΌαžœβ€‹αž”αŸ’αžšαžαž·β€‹αž”αžαŸ’αžαž·β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž„αžΆαž™αŸ—β€‹ αžŠαŸ‚αž›β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž’αž“αž»αžœαžαŸ’αžβ€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“αž•αŸ’αž‘αŸαžšβ€‹β€‹αž‘αŸ…αž²αŸ’αž™β€‹αžαŸ’αž“αžΆαž€αŸ‹β€‹αžŠαžΉαž€αž“αžΆαŸ†β€‹αž‘αŸαžŸβ€‹αž…αžšαžŽαŸβ€‹αŸ”

αž”αŸ’αžšαž—αŸαž‘αž“αŸƒβ€‹αž•αŸ‚αž“αž€αžΆαžšβ€‹αž“αŸαŸ‡αž’αžΆαž…β€‹β€‹αž“αžΆαŸ†αž²αŸ’αž™αž˜αžΆαž“αž‡αžΆβ€‹αžŸαž€αž˜αŸ’αž˜αž—αžΆαž–αž‡αžΆαž…αŸ’αžšαžΎαž“αž…αŸ†αž–αŸ„αŸ‡β€‹αž—αŸ’αž‰αŸ€αžœαž‘αŸαžŸαž…αžš (αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈβ€‹β€‹αž†αŸ’αž›αžΎαž™αž‡αžΆβ€‹αž§αž‘αžΆαž αžšαžŽαŸβ€‹αž‘αŸ…αž“αžΉαž„β€‹αž…αŸ†αžŽαž»αž…β€‹αž‘αžΈαŸ‘ αž“αž·αž„αž‘αžΈαŸ’)αŸ”

αž“αŸ…αž›αžΎαž˜αžΌαž›αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“αž“αŸαŸ‡β€‹αž…αž˜αŸ’αž›αžΎαž™β€‹αž‡αžΆβ€‹αž–αž·αžŸαŸαžŸβ€‹αžαŸ’αž›αŸ‡αŸ—β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“β€‹αž•αŸ’αžŠαž›αŸ‹β€‹αžŸαž˜αŸ’αžšαžΆαž”αŸ‹β€‹β€‹αž€αŸ‚β€‹αž›αŸ†αž’β€‹αž“αžΌαžœβ€‹αž”αž‘αž–αž·αžŸαŸ„αž’αž“αŸαž“αŸƒαž€αžΆαžšβ€‹β€‹αž‘αžŸαŸ’αžŸαž“αžΆ αž¬αž€αŸβ€‹αž€αžΆαžαŸ‹β€‹αž”αž“αŸ’αžαž™αž“αžΌαžœαž•αž›β€‹αž”αŸ‰αŸ‡αž–αžΆαž›αŸ‹β€‹αž‘αŸ…αž›αžΎβ€‹αžšαž˜αžŽαžΈαž™αžŠαŸ’αž‹αžΆαž“αŸ” αž™αžΎαž„αž”αžΆαž“αž”αŸ’αžšαžΎβ€‹αž”αŸ’αžšαžΆαžŸαŸ‹αž“αžΌαžœβ€‹αž€αŸ’αžšαž˜αžŸαžΈαž›αž’αž˜αŸŒβ€‹αŸ” αž€αŸ’αžšαž˜β€‹αžŸαžΈαž›αž’αž˜αŸŒαž“αŸαŸ‡β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“β€‹αž”αž„αŸ’αž€αžΎαžαž‘αžΎαž„αž“αŸ…β€‹αž†αŸ’αž“αžΆαŸ†β€‹αŸ’αŸ αŸ αŸ₯αŸ” αžœαžΆαž˜αžΆαž“αž“αŸ…β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„β€‹αžŸαŸ’αž“αžΆαž€αŸ‹αž“αŸ…β€‹αž“αžΆαž“αžΆ αž αžΎαž™β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“β€‹αž”αž·αž‘αž•αŸ’αžŸαžΆαž™αž“αŸ…αž•αŸ’αž›αžΌαžœαž…αžΌαž›β€‹αž‘αŸ…β€‹αž”αŸ’αžšαžΆαžŸαžΆαž‘αž“αžΆαž“αžΆβ€‹αŸ” αžœαžΆαž…αŸ‚αž€β€‹αž‡αžΆ ៧ αž‡αŸ†αž–αžΌαž€ αžŠαŸ‚αž›αžšαŸ†αž­αž€αž‡αžΆβ€‹αž–αž·αžŸαŸαžŸαžŠαž›αŸ‹αŸ–

  • αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆαž‡αžΆαž‘αžΈβ€‹αžŸαž€αŸ’αž€αžΆαžšαŸˆαž“αŸƒβ€‹αž”αŸ’αžšαžΆαžŸαžΆαž‘
  • αž€αžΆαžšαž‚αŸ„αžšαž–αž‘αŸ…αžŠαž›αŸ‹αž–αŸ’αžšαŸ‡β€‹αžŸαž„αŸ’αžƒ
  • αž€αžΆαžαž–αŸ’αžœβ€‹αž€αž·αž…αŸ’αž…β€‹β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„αž€αžΆαžšβ€‹αžŸαŸ’αž›αŸ€αž€αž–αžΆαž€αŸ‹αž²αŸ’αž™αž”αžΆαž“β€‹αžŸαž˜αžšαž˜αŸ’αž™
  • αž€αžΆαžαž–αŸ’αžœβ€‹αž€αž·αž…αŸ’αž…αž€αŸ’αž“αž»αž„β€‹αž€αžΆαžšαž‚αŸ„αžšαž–αž”αŸ’αžšαžΆαžŸαžΆαž‘αž“αžΆαž“αžΆαŸ”

αž€αžΆαžšαž‚αŸ„αžšαž–αžαžΆαž˜β€‹αž‚αŸ„αž›β€‹αž€αžΆαžšαžŽαŸαž‘αžΆαŸ†αž„αž“αŸαŸ‡αž αžΆαž€αŸ‹αžŠαžΌαž…αž‡αžΆβ€‹αž˜αžΆαž“β€‹αž›αž€αŸ’αžαžŽαŸˆβ€‹αžŸαŸ’αžœαŸαž™β€‹αž”αŸ’αžšαžœαžαŸ’αžαž·αŸ” αž€αŸαž”αŸ‰αž»αž“αŸ’αžαŸ‚β€‹αž‚αŸαžαŸ’αžšαžΌαžœβ€‹αžαŸ‚β€‹αžšαŸ†αž­αž€αž‘αžΎαž„αžœαž·αž‰β€‹β€‹αžŠαžŠαŸ‚αž›αŸ— αž–αžΈαž–αŸ’αžšαŸ„αŸ‡β€‹αžαžΆ αž”αžΎβ€‹αžαžΆαž˜β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αžŸαž„αŸ’αž€αŸαž (Muzy αž†αŸ’αž“αžΆαŸ† ្០៑៧) αž”αž„αŸ’αž αžΆαž‰β€‹αžαžΆβ€‹ αž€αŸ’αžšαž˜β€‹αžŸαžΈαž›αž’αž˜αŸŒβ€‹αž˜αž·αž“αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“αž”αž·αž‘β€‹αž²αŸ’αž™αž‚αŸβ€‹αž˜αžΎαž›αžƒαžΎαž‰αž“αŸ„αŸ‡β€‹β€‹αž‘αžΎαž™ αž αžΎαž™β€‹αž‡αžΆαž–αž·αžŸαŸαžŸαž˜αž·αž“β€‹β€‹αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“β€‹αž’αž“αž»αžœαžαŸ’αžαž²αŸ’αž™αž”αžΆαž“β€‹αž”αŸ’αžšαžΆαž€αžŠβ€‹αž‘αžΎαž™β€‹αŸ” αž–αžΈαž–αŸ’αžšαŸ„αŸ‡αžαžΆβ€‹αž‘αžΈαž—αŸ’αž“αžΆαž€αŸ‹β€‹αž„αžΆαžšβ€‹αž˜αž·αž“αž‘αž‘αž½αž›αž”αžΆαž“αž€αžΆαžšβ€‹αž’αž“αž»αž‰αŸ’αž‰αžΆαžβ€‹αž…αžΆαŸ†αž”αžΆαž…αŸ‹β€‹ αžŠαžΎαž˜αŸ’αž”αžΈβ€‹αž αžΆαž˜αžƒαžΆαžαŸ‹β€‹αž€αžΆαžšβ€‹αž…αžΌαž›β€‹αžšαž”αžŸαŸ‹αž‘αŸαžŸαž…αžš αž¬αž€αŸαž˜αž·αž“β€‹αž αŸŠαžΆαž“αž–αž·αž—αžΆαž€αŸ’αžŸαžΆαž‡αžΆαž˜αž½αž™β€‹αž“αžΉαž„αž—αŸ’αž‰αŸ€αžœαž‘αŸαžŸαž…αžšβ€‹αŸ” αž…αž»αž„β€‹αž”αž‰αŸ’αž…αž”αŸ‹β€‹αž”αŸ’αžšαžαž·β€‹αž”αžαŸ’αžαž·αž€αžΆαžšβ€‹αž˜αž·αž“αž”αžΆαž“αžŸαž˜αŸ’αžšαŸαž…β€‹αžαžΆαž˜αž‘αž·αžŸβ€‹αžŠαŸ…β€‹αž€αŸ†αžŽαžαŸ‹β€‹αž‘αžΎαž™ αžŠαŸ„αž™αžŸαžΆαžšαžαŸ‚β€‹αžαŸ’αžœαŸ‡β€‹αž’αž—αž·αž”αžΆαž›β€‹αž€αž·αž…αŸ’αž…αž˜αž½αž™αžŠαŸαž–αž·αžαž”αŸ’αžšαžΆαž€αžŠβ€‹ αžŠαŸ‚αž›β€‹β€‹αž”αŸ‚αž„β€‹αž…αŸ‚αž€αž€αžΆαžšβ€‹αžŠαžΉαž€αž“αžΆαŸ†αž™αž»αž‘αŸ’αž’αžŸαžΆαžŸαŸ’αžšαŸ’αžŠ (β€‹αžŠαŸ„αž™β€‹αž”αž‰αŸ’αž…αžΌαž›αž—αžΆαž‚αžΈβ€‹αž–αžΆαž€αŸ‹αž–αŸαž“αŸ’αž’) αž“αž·αž„αž€αžΆαžšαžŠαžΉαž€αž“αžΆαŸ†β€‹αž”αŸ’αžšαžαž·β€‹αž”αžαŸ’αžαž·β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž‘αž‘αž½αž›β€‹αž”αž“αŸ’αž‘αž»αž€β€‹αž€αŸ’αž“αž»αž„αž€αžΆαžšβ€‹αž’αž“αž»αžœαžαŸ’αžβ€‹αŸ”

 

E- PATRIMOINE Formation continue Γ  distance

Comment travailler sur site pour le conserver ?

Γ€ partir du constat d’état, quels projets de dΓ©veloppementΒ ?

Β 

Angkor une destination touristique « durable » ?

Β 

L’analyse des impacts du tourisme sur un site du patrimoine mondial nΓ©cessite de revenir sur une activitΓ©, souvent dΓ©criΓ©e faute de vΓ©ritable rΓ©gulation. Cette derniΓ¨re peut avoir des modalitΓ©s diverses, conventionnelle (chartes, codes …) ou plus coercitives (interdiction). Cette rΓ©gulation ne doit pas Γͺtre rΓ©duite au site mais envisagΓ©e Γ  l’échelle du territoire.

1.L’activitΓ© touristique et les touristes

Β 

L’activitΓ© touristique est une activitΓ© humaine, elle conduit toujours Γ  une anthropisation de la nature et Γ  une exploitation plus ou moins forte, plus ou moins contrΓ΄lΓ©e des ressources naturelles et culturelles.

Mais elle est aussi source de dΓ©veloppement Γ©conomique, notamment au travers d’une valorisation bien gΓ©rΓ©e du patrimoine .

Elle s’exerce souvent dans des espaces dΓ©limitΓ©s mais pΓ¨se sur des territoires. Elle peut induire leur spΓ©cialisation ou contribuer Γ  la mixitΓ© des populations (rΓ©sidents/communautΓ©s locales et touristes).

 

Le touriste se dΓ©finit au travers de l’exercice de cette activitΓ©. On peut regrouper ces dΓ©finitions en deux grandes catΓ©goriesΒ :

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  les unes, quantitativesΒ visent principalement Γ  compter les touristes pour dΓ©finir un positionnement et une politique Γ©conomiqueΒ :

ExΒ : dΓ©finition de l’OMT Β«le tourisme est dΓ©fini comme l’ensemble des activitΓ©s dΓ©ployΓ©es par les personnes au cours de leurs voyages et de leurs sΓ©jours dans des lieux situΓ©s en dehors de leur environnement habituel pour une pΓ©riode consΓ©cutive qui ne dΓ©passe pas une annΓ©e, Γ  des fins de loisirs, pour affaires ou autres motifs non liΓ©s Γ  l’exercice d’une activitΓ© rΓ©munΓ©rΓ©e dans le lieu visité »(Violier et al., 2013)

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  les autres, plus qualitatives visent Γ  mieux connaitre les touristes pour mieux adapter l’offre Γ  la demande

ExΒ : la mobilitΓ© peut alors servir Γ  dΓ©finir le touriste et le tourisme devient alors « un systΓ¨me d’acteurs, de pratiques et d’espaces qui participent de la recrΓ©ation des individus par le dΓ©placement et l’habiter temporaire hors des lieux du quotidienΒ» (Knafou et Stock, 2003)

 

A partir de lΓ  et en croisant l’origine des touristes et la demande (Γ  partir de l’analyse expΓ©rientielle), on peut opΓ©rer quelques grandes classifications souvent associΓ©es (Γ  tort ou Γ  raison Γ  des valeurs positives ou nΓ©gatives). Il y aurait donc un bon « tourismeΒ Β» et un Β« mauvais Β» tourisme (en rouge sur le document) qui serait porteur de valeurs nΓ©gatives et dont il faudrait rΓ©duire les impacts.

Quels sont justement ces impactsΒ ? Est-ce qu’ils concernent un site comme celui d’AngkorΒ ?

Β 

  1. Les impacts du tourisme

Le Programme des Nations Unies pour l'environnement[1] a identifiΓ© de maniΓ¨re globale un certain nombre d’impacts du tourisme. Nous ne nous intΓ©resserons pas ici aux impacts financiers (hausse des salaires, augmentation du nombre d’emplois, crΓ©ation d’entreprises, hausse du PIB) qui sont toujours soulignΓ©s de maniΓ¨re positive pour nous focaliser sur ce que les Γ©conomistes appellent les externalitΓ©s nΓ©gatives qui sont toujours mis en avant par les dΓ©tracteurs du tourisme.

Pourquoi cette activitΓ© est-elle dΓ©criΓ©eΒ ?

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  d’abord parce qu’elle est pΓ©riodique, cyclique imposant un rythme de vie particulier et qu’elle aura gΓ©nΓ©ralement des effets trΓ¨s rapides et souvent difficilement rΓ©versibles (dΓ©forestations, constructions illΓ©gales….)

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  ensuite parce qu’elle est concentrΓ©e dans le temps et sur certains espaces et que la concurrence par les prix conduit les opΓ©rateurs Γ  privilΓ©gier une massification de l’activitΓ© (Vann, 1997) qui va « peserΒ Β» sur le patrimoine.

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  enfin parce qu’elle induit ou accompagne gΓ©nΓ©ralement des changements culturels profonds.

Quels sont les impacts principauxΒ ?

A partir du document citΓ©, nous pouvons isoler deux grandes catΓ©gories d’impacts (environnementaux et sociaux) et rappeler leurs incidences sur le site d’Angkor et les communautΓ©s qui y vivent mais aussi sur le territoire de Siem Reap. Nous retrouvons ici les effets trΓ¨s classiques d’un dΓ©veloppement touristique qui s’est accΓ©lΓ©rΓ© ces derniΓ¨res annΓ©es, conduisant Γ  une augmentation rapide des flux touristiques (Sun, 2016) et migratoires. Cela renvoieΒ :

  • sur le plan environnementalΒ :

Γ  la capacitΓ© de charge du territoire dont les infrastructures publiques (gestion des dΓ©chets, assainissement, transport…) sont inexistantes ou sous dimensionnΓ©es pour supporter de tels pics de population,

Γ  des conflits d’usage du sol qui conduisent Γ  l’abandon des activitΓ©s agricoles faute de rentabilitΓ© suffisante,

Γ  une appropriation des ressources naturelles qui freine la dynamique de dΓ©veloppement,

  • sur le plan social

Γ  un accroissement des phΓ©nomΓ¨nes d’acculturation qui accentueront les dΓ©sΓ©quilibres Γ©conomiques et risquent de se traduire dans un rejet du tourisme

Γ  un accroissement de la pauvretΓ© dans des zones touristiques qui cΓ΄toient la richesse.

 

  1. Quelles rΓ©ponsesΒ ?

On considΓ¨re gΓ©nΓ©ralement que l’inscription d’un site au patrimoine mondial entraine un afflux de touristes. Angkor et ses 2 millions de visiteurs payants accueillis sur prΓ¨s de 400 kmΒ² sont pourtant loin de connaitre l’affluence de certains centres urbains europΓ©ens (Venise et Barcelone reΓ§oivent chacune prΓ¨s de 30 millions de touristes). D’autres sites, d’une superficie plus rΓ©duite tels que le Pont du Gard ou le mont St Michel accueillent environ 1,5 millions de visiteurs par an.

Ces quelques chiffres pourraient prΓͺter Γ  confusion et donner Γ  croire qu’il n’y pas d’urgence Γ  s’organiser. Mais le site d’Angkor est bien diffΓ©rent des lieux prΓ©citΓ©s puisqu’il est habitΓ© par plus de 100Β 000 personnes et que c’est un site religieux. Au-delΓ  de ces Γ©lΓ©ments, la pression touristique existante se focalise sur 3 temples majeurs (Angkor Vat, Bayon, Ta Prohm) situΓ©s dans le mΓͺme espace et qui reΓ§oivent chacun prΓ¨s de 6000 visiteurs par jour. Dans le mΓͺme ordre d’idΓ©e, la situation de la ville de Siem Reap et au-delΓ  d’autres territoires emblΓ©matiques (Kulen) semblent appeler des mesures immΓ©diates de protection. Il s’agit alors de gΓ©rer au mieux ces flux pour Γ©viter de tuer la « poule aux Ε“ufs d’orΒ Β» (Lazzarotti, 2011).

L’engagement au respect de normes internationales (Code mondial d’éthique du tourisme) ou l’extension du pΓ©rimΓ¨tre labellisΓ© « patrimoine mondialΒ Β» ne sont pas des rΓ©ponses suffisantes. En effet, mal prΓ©parΓ©e, mal maitrisΓ©e, cette derniΓ¨re risque de se traduire rapidement par une Β«rΓ©trogradationΒ» sur la liste du patrimoine en pΓ©ril qui pourrait conduire les autoritΓ©s locales Γ  Β«baisser la gardeΒ». Les rΓ©ponses techniques doivent Γͺtre apportΓ©es par l’APSARA qui est le gestionnaire du site. Nous reviendrons sur 2 d’entre ellesΒ :

Le Tourism Management Plan, adoptΓ© en 2011 est une rΓ©ponse globale dΓ©finissant un mode de management durable du site et du territoire. Il propose 6 grands objectifs (prΓ©sentation nΒ°1)

  • la crΓ©ation d’expΓ©riences de visites positives (1)
  • la rΓ©duction des impacts sur le site, (2)
  • la coopΓ©ration avec l’industrie,(3)
  • l’attribution de bΓ©nΓ©fices aux populations locales,(4)
  • la gouvernance (5)
  • la mobilisation des parties prenantes (6)

La difficultΓ© Γ  en faire un instrument opΓ©rationnel rΓ©side dΓ©jΓ  dans le mΓ©lange d’impΓ©ratifs stratΓ©giques Γ  long terme (attribution de bΓ©nΓ©fices aux populations locales par exemple) et d’actions opΓ©rationnelles (nΒ° 1 et 2)). Ce manque de lisibilitΓ©, cette confusion rΓ©duit la portΓ©e de l’instrument qui doit rester une rΓ©ponse globale Γ  une problΓ©matique de dΓ©veloppement durable. En termes de mΓ©thode, ce type de document fixe des objectifs stratΓ©giques qui doivent Γͺtre transversaux Γ  diffΓ©rents services (3 et 6) lesquels s’en imprΓ¨gneront pour les traduire en opΓ©rations.

En termes de reprΓ©sentation et donc de portΓ©e nous prΓ©coniserons le schΓ©ma nΒ°2, dans lequelΒ :

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  l’attribution de bΓ©nΓ©fices aux populations locales n’est plus un objectif parmi d’autres mais devient un fondement du dΓ©veloppement,

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  la gouvernance doit s’appuyer sur l’industrie et mobiliser les parties prenantes,

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  la rΓ©duction des impacts sur les sites et la crΓ©ation sont de simples opΓ©rations dont l’exΓ©cution est transfΓ©rΓ©e Γ  la direction du tourisme.

Ce type de plan peut donner lieu Γ  des actions multiples Γ  destination des touristes (pour rΓ©pondre par exemple aux points 1 et 2).

Sur cette base, des rΓ©ponses particuliΓ¨res ont Γ©tΓ© apportΓ©es pour amΓ©liorer l’expΓ©rience de visite ou rΓ©duire les impacts sur le site. Nous avons retenu le code de conduite. Il a Γ©tΓ© mis en place en 2015.Il est disponible dans de nombreux hΓ©bergements et est affichΓ© Γ  l’entrΓ©e des temples. Il est constituΓ© de 7 rubriques qui rappellentΒ notammentΒ :

            le caractère sacré des temples,

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  le respect dΓ» aux bonzes,

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  l’obligation de porter des vΓͺtements dΓ©cents,

Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β Β  l’obligation de respecter les monuments

Le respect de ces principes semble aller de soi. Il faut pourtant les rΓ©pΓ©ter, d’autant plus que l’observation (Muzy, 2017) montre que le code n’est pas affichΓ© de maniΓ¨re visible et surtout qu’il n’est pas vΓ©ritablement appliquΓ©. En effet, les agents ne disposent pas des autorisations nΓ©cessaires pour interdire l’accΓ¨s ou n’osent pas discuter avec les visiteurs. Au final, l’opΓ©ration n’atteint pas le but fixΓ© faute d’une vΓ©ritable gouvernance sΓ©parant bien direction stratΓ©gique (intΓ©grant les parties prenantes) et directions opΓ©rationnelles chargΓ©es de les mettre en Ε“uvre.

 

Jean-Marie Furt

AprΓ¨s une double formation en droit et en management (doctorat et agrΓ©gation), j’ai confrontΓ© les outils acquis au dΓ©veloppement touristique. D’abord au sein de l’UniversitΓ© de Corse, oΓΉ tant en formation qu’en recherche, j’ai dΓ©veloppΓ© avec mes collΓ¨gues une approche qui associe entreprises et territoires et s’efforce de concilier performance et Γ©quilibre social. Ensuite, au sein de cabinets de consultants, oΓΉ des missions diverses m’ont conduit Γ  inscrire le patrimoine dans le dΓ©veloppement territorial.

Aujourd’hui en charge de l’Institut d’Administration des Entreprises de l’UniversitΓ© de Corse, je poursuis cette tΓ’che en essayant d’ancrer les acteurs privΓ©s du tourisme dans des stratΓ©gies collectives.

Posted in Cambodge Travailler sur site pour le conserver, Cambodge, Formation continue Γ  distance, Formation.